Véleményező szervezet neve:MobilGO applikáció Digitális Településfejlesztési Divízió

A partnerségre bocsátott DIMOP Plusz változattal kapcsolatban az alábbi szakmai észrevételeket javasoljuk megvizsgálni:

Javasoljuk, hogy a DIMOP Plusz a települési önkormányzatokat segítse hozzá a digitális átálláshoz, hogy minden magyarországi település 21. századi Digitális Település lehessen.

Ehhez a program célzottan támogassa a TELEPÜLÉSI MOBILAPPLIKÁCIÓK bevezetését, és ez jelenjen is meg a támogatható fejlesztési irányok között.

Egy TELEPÜLÉSI MOBILAPPLIKÁCIÓ célja, hogy a helyi és érkező emberek kezében elférjen a település minden információja és szolgáltatása.

Egy TELEPÜLÉSI MOBILAPPLIKÁCIÓBA hatékonyan digitalizálhatók a közszolgáltatások is, emellett olyan innovatív digitális megoldások válhatnak elérhetővé a lakosság számára, amik könnyebbé, élhetőbbé, biztonságosabbá teszik az emberek mindennapi életét, és segítenek eligazodni a településre látogatóknak is.

Így létrejöhetnek az innovációra épülő, digitális fejlesztéseket előtérbe helyező, a lakosság kényelmét szolgáló, produktivitást támogató, foglalkozást elősegítő, a vállalkozói kedvet ösztönző, a közbiztonságot javító, a turizmusfejlesztésre is koncentráló Digitális Települések, melyeknek mindenki - aki a digitalizációra fogékony - a nyertesének érezheti magát.

Egy TELEPÜLÉSI MOBILAPPLIKÁCIÓBAN az emberek kapcsolatot tarthatnak az Önkormányzattal, informálódhatnak a környékbeli vállalkozásokról, vészhívást kezdeményezhetnek, helyi programokról értesülhetnek és arra jegyet is vásárolhatnak.

Egy TELEPÜLÉSI MOBILAPPLIKÁCIÓ kiváló városmarketing eszköz is, ami a turizmust fellendíti a településen, hiszen a kínálat az applikációnak köszönhetően hatékonyan eljuthat a kereslethez.

A turisztikai célú mobilapplikációk fontosságát több tanulmány is hangsúlyozza, a felmérések szerint például a felhasználók 60%-a tölt le turisztikai applikációkat. A helyi lakosok saját lakókörnyezetünkben való élménykerese és élmények átélése hasonlóképpen fontos, mint egy utazás, azonban jóval kisebb anyagi megterheléssel jár.

Javasoljuk, hogy a TELEPÜLÉSI MOBILAPPLIKÁCIÓ szövegszerűen is jelenjen meg az operatív program keretében kiírásra kerülő pályázatok támogatható fejlesztési irányai között.

Köszönettel és tisztelettel:Erdélyi Márton, alapító-tulajdonos, MobilGO applikációElérhetőségek: (30) 496 22 98 erdelyi.marton@mobilgo.euTura, 2021. november 08.

Véleményező szervezet neve:

BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.

A partnerségre bocsátott DIMOP Plusz változattal kapcsolatban az alábbi szakmai észrevételeket javasoljuk megvizsgálni.

Az Intelligensebb Magyarország prioritáshoz kapcsolódó A digitalizáció polgárok, vállalkozások és kormányok előnyére fordítása c. célkitűzés eléréséhez a megadott közvetlen célcsoportok bővítését tartjuk indokolnak, figyelembe véve, hogy nem csupán az e-ügyintézési törvény hatálya alá tartozó szervezetek, valamint az állami téradatvagyont és annak infrastruktúráját kezelő szervek képesek ezek elérésére, hanem a közszféra egyéb önkormányzati költségvetései szervei, így pl. a helyi közlekedésszervezők is mint számos állampolgárt kiszolgáló szolgáltatók, lényegesen hozzá tudnak járulni a célok megvalósulásához.

A BKK helyi közösségi közlekedésszervezőként a DIMOP nevezett célkitűzésével összhangban számos komoly digitalizációs fejlesztés végrehajtását tervezi: forgalomirányítási-utastájékoztatási rendszerének különféle korszerűsítéseit és funkcióbővítését, elektronikus jegyrendszer bevezetésére irányuló lépéseket és egyéb digitalizációs megoldások bevezetését. Ahogy évről-évre egyre nagyobb szerepet kapnak Magyarországon a személyes jelenlét helyett mobil eszközről lebonyolítható készpénzmentes tranzakciók és egyéb papírmentes szolgáltatások, a fogyasztói szokások megváltozása úgy gyakorol egyre komolyabb kényszerítő hatást a közszolgáltatók digitalizációs fejlesztéseire. Ezek a fejlesztések alkalmasak lehetnek a DIMOP Plusz célrendszerének elérésére nem csak Budapesten, de valamennyi magyarországi közlekedésszervező és -szolgáltató esetében. A felsorolt szolgáltatások jellemzően a jelenlegi papír alapú és egyéb offline megoldások, illetve a nem adatalapú szemléletű vállalatirányítási megoldások helyére lépve, illetve azokat fokozatosan kiszorítva valósulnának meg.

Javasoljuk, hogy a felsorolt fejlesztési célok jelenlenek meg az operatív program keretében támogatható fejlesztési irányok között.

A fentiek alapján szükségesnek tartjuk, hogy az operatív program keretében megjelentetésre kerülő pályázatokban az alábbi konkrét fejlesztéstípusok támogathatósága biztosított legyen:

- a forgalomirányítási-utastájékoztatási fejlesztések vonatkozásában:

     - a hatékonyabb forgalomlebonyolítás-támogatás kialakítása;

     - a műholdas helyzetmeghatározáson és 3G adatkapcsolati technológián alapuló forgalomfelügyeleti rendszerek átalakítása 4G kompatibilis megoldásra a technológiai fejlődéssel összhangban;

    - az igényvezérelt közlekedési szolgáltatás informatikai támogatásának javítása;

    - a járműfedélzeti tájékoztatás színvonalának fejlesztése (pl. valós idejű átszállási- és zavarinformációk nyújtása, innovatív tartalomszolgáltatás a fedélzeti monitorokon),

    - a megállóhelyi tájékoztató elemek digitalizációja;

- a szolgáltatási minőség és az elszámolási pontosság javítására irányuló vállalatirányítási megoldások bevezetését célzó digitalizációs fejlesztések vonatkozásában:

    - a közlekedési tényadatok és a műszeres utasszámlálások nyers mérési adatainak hatékonyabb felhasználásával megvalósuló adatalapú döntéshozatali modell megteremtése, a mérési adatok megosztásával;

    - az adatalapú működést lehetővé tevő adattárház fejlesztések megvalósítása;

    - az adatkapcsolatok kialakításával és működtetésével intermodális szolgáltatások biztosítása, a különböző közlekedési szolgáltatók közötti átjárás lehetőségének fokozatos megteremtése (mobility-as-a-service);

- az elektronikus jegyrendszer bevezetése vonatkozásában:

    - a bankkártyás fizetés lehetőségeinek megteremtése a közösségi közlekedés járművein;

    - a komplett elektronikus jegyrendszer előkészítése és fokozatos több ütemben történő kialakítása.

Javasoljuk, hogy a felsorolt fejlesztési célok szövegszerűen is jelenlenek meg az operatív program keretében kiírásra kerülő pályázatok támogatható fejlesztési irányai között.

Tisztelettel tesszük közzé a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) 1032 Budapest, San Marco u. 76. véleményét:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége üdvözli hazánkban megvalósuló innovatív, digitális technológiák területére irányuló fejlesztéseket, és azt hogy az operatív program tervezet több helyen kitér az inklúziós célkitűzésekre. Az informatika által kínált lehetőségek a mozgáskorlátozott emberek rehabilitációja valamint önálló élete szempontjából is új utakat nyitnak meg. A digitális fejlesztések hozzájárulnak a Fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ Egyezmény teljesüléséhez. Az infokommunikációs akadálymentesítés területe sokkal szerteágazóbb, mint amennyire kiaknázzuk a benne rejlő lehetőségeket. Sokféle megközelítés létezik, ezek leginkább abban különböznek, hogy az eszközök felhasználási területeit mennyire differenciáltan közelítik meg. A fejlesztésben, diagnosztikában, a rehabilitációban, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításában, a sérült funkciók pótlásában is folyamatosan növekvő jelentőséggel bírnak az informatikai eszközök. Esélyegyenlőségben betöltött szerepük pótolhatatlan és szemléletformáló jellegű is, mert végképp hátat fordít a medikális szemléletnek és kifejezetten a használat és a funkciók oldaláról segíti a felhasználókat. Az infokommunikációs akadálymentesítés az eszközökön túl a fogadó környezet akadálymentesítését is jelenti, így a szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek felkészítése is fontos. A DIMOP program tevékenységei a többi operatív program infokommunikációs akadálymentességéhez is hozzájárulhatnak, ezért kiemelten fontos, hogy minél több a fogyatékos emberek életére vonatkozó innováció valósuljon meg a program során.

A közszolgáltatások digitalizációjának fejlesztései nagyban támogathatják a mozgáskorlátozott emberek életvitelét is. A mozgáskorlátozott emberek sokkal többféle ügyintézésre kényszerülnek, mint egy átlagember (pl. egészségügy, gyógyászati segédeszköz, ellátások, jogosultságok területén) és a személyes ügyintézés is nehezített a közlekedés és a környezet akadálymentességi hiányai miatt. Azt tapasztaljuk, több esetben indokolatlan az akár több alkalommal is a személyes jelenlétet megkövetelő ügyintézés, hiszen már korszerű módszerek vannak digitális azonosításra és hiteles, zárt adatátvitelre, ezért támogatjuk a személyes megjelenés nélküli ügyintézési lehetőségek bővítését, különösen a hatósági ügyintézésben és a telemedicinális ellátások területén is. Ehhez azonban figyelembe kell venni, hogy a nem akadálymentes internetes felületek, a mozgáskorlátozott emberek számítógéphasználatát elősegítő eszközök (pl. szemmel vezért egér, speciális billentyűzetek) hiánya, valamint a korlátozott internethozzáférés további akadályokat gördítenek a felhasználók elé. A MEOSZ maga is programgazda volt egy korábbi projektben, melyben 600 súlyosan mozgáskorlátozott ember digitális kompetenciáinak fejlesztését támogattuk, mértük a résztvevők online ügyintézési szokásainak fejlődését. Kutatásaink alátámasztják: a mozgáskorlátozott emberek autonómiáját nagyban megnöveli az e-közügyintézés használata.

A felsővégtag érintett mozgáskorlátozott emberek számítógéphasználatát elősegítő eszközök (szemmel vezérelt egér, speciális billentyűzetek, szoftverek stb.) valamint a beszédfogyatékossággal élő mozgáskorlátozott emberek beszédhelyettesítésére, kiegészítésére szolgáló informatikai eszközök nem kényelmi megoldások, hanem az önállóságuk biztosítása szempontjából nélkülözhetetlenek. Mégis hazánkban államilag nem támogatottak, beszerzésük nehézkes, a használat támogatása, szervizelés stb. nem biztosított.

Mindezen szempontokat figyelembe véve az Operatív program különböző prioritási tengelyeinek megvalósítása során az alábbiakat javasoljuk:

1. Tegyék a felhívásokban is – ahogy az OP szövegében is megjelent – egyértelművé az infokommunikációs akadálymentesítés követelményét, valamint szakértők, érintettek bevonásával monitorozzák az infokommunikációs akadálymentesítési szempontok beépítését. Például vizsgálják, hogy az adott alkalmazást mennyire tudja használni egy szemegérrel internetező négyvégtagsérült ember. Már az informatikai megoldások tervezésénél is alkalmazni, és ellenőrizni kell a speciális megoldásokat. Egy honlapnál, alkalmazásnál is sokkal könnyebb eleve akadálymentesre tervezni, mint később megvalósítani azt.

2. Kérjük, hogy az akadálymentesítési sztenderdeken túl olyan innovatív megoldások kidolgozását foglalják magukba az egyes programelemek, amelyek a fogyatékos személyek hátránykompenzálásával az egyenlő esélyű hozzáférést garantálják. Akár munkavállalóként, akár szolgáltatás igénybevevőjeként is meg tudjanak jelenni a DIMOP Plusz támogatással érintett vállalatnál, szolgáltatónál, közintézménynél.

1. prioritási tengely: Intelligensebb Magyarország

1. Fontolják meg a megváltozott munkaképességű személyeknek munkát adó akkreditált foglalkoztatóként működő szervezetek bevonását a kutatási innovációs kapacitások célkitűzés során kiírt pályázatok célcsoportja közé. Hiszen a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának ezen szervezetek fontos lépcsői, és a digitális megoldások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy piacképes körülmények között adjanak munkát a fogyatékos személyeknek.

2. Biztosítsanak forrásokat a különböző internetes oldalak, alkalmazások (pl. iskolák, kormányhivatalok, felsőoktatási intézmények, egészségügyi szolgáltatók számára) és a magyarorszag.hu, illetve az ügyfélkapu akadálymentessé tételéhez többek között pl. a speciális eszközöket használók igényeire is figyelemmel.

3. Súlyosan mozgáskorlátozott emberek egy része hagyományos (papír alapú) módon nem tud kézjegyével hitelesíteni, papírt aláírni, ezért a hivatalos aláírások esetén ők most közjegyző eljárására, közokirat kiállítására kötelezettek. Olyan digitális megoldások kidolgozását kérjük, melyek kiküszöbölik ezt a problémát.

4. Az elektronikus hitelesítési lehetőségek (pl. e-aláírás, ügyfélkapu) hátránya, hogy az elektronikus dokumentum kinyomtatva nem hiteles, ugyanakkor számos élethelyzetben, ügyintézések során fontos lenne a papír alapú hiteles másolat. A Magyar Posta HIBRID kézbesítési és konverziós rendszere jelenleg csak az állami- és gazdálkodó szervezetek számára biztosítja az elektronikus dokumentumról papír alapú hiteles másolat készítését. Javasoljuk ezt a lehetőséget magánszemélyekre is kiterjeszteni.

5. Legyen cél a fogyatékos emberek ösztönzése az e-ügyintézésre, megfelelő eszközök és internet elérés biztosításával.

6. A mozgáskorlátozott embereket (is) érintő ügyintézések egyszerűsítését, digitalizációját támogassák, együttműködve az érintettekkel. Az állami adatvagyon akadálymentes adatcseréje eredményezze az ügyintézési folyamatok egyszerűsítését és az ügyfelek adatbejelentési, adatigazolási kötelezettségei egyszerűsítését is.

7. A mozgáskorlátozott emberek egy része hangzó beszéddel nem tudja magát úgy kifejezni, mint egy átlag ember. Ahhoz, hogy egy kommunikációjában akadályozott mozgáskorlátozott ember kifejezze magát speciális, kommunikációt segítő eszközökre lehet szüksége (pl. olyan tabletre, melyen egy kommunikációs program mondja ki helyette a közlendőjét). Ezek hiányában a meg nem értés ellehetetlenítheti a kommunikációt, így az ügyintézést is. Programokat kérünk indítani a fogadói oldal számára (a különböző állami ügyfélfogadás pl. kormányhivatali, adóhatóság, önkormányzati ügyintézés stb során eszközök biztosításával, képzésekkel), hogy a beszédükben akadályozott emberek számára hozzáférhetővé váljon az ügyintézés. Ez esetben a digitális eszközök az akadálymentes kommunikációt szolgálják. Ennek állampolgári oldalára vonatkozólag a 3. prioritási tengelynél teszünk javaslatot

8. Kérjük, hogy a közlekedési rendszerek digitális fejlesztései járulnak hozzá a fogyatékos emberek egyenlő esélyű közlekedésének biztosításához. Valamint az akadálymentes közlekedési lehetőségek, menetrendek kapcsolódó információk hozzáférhetőségének javításához.

3. prioritási tengely: Magyarország csatlakoztatva prioritás

1. A mozgáskorlátozott emberek internethez való hozzáférésének javítása legyen célkitűzés.

2. A szociális intézményben élő emberek internethez való hozzáférésének biztosítása érdekében indítsanak programokat.

(Vélemémny folytatódik)

MEOSZ vélemény 2. rész.

4  prioritási tengely: Digitális Állampolgárság

2.4.1. Az oktatási és képzési rendszerek minőségének, inkluzivitásának, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának fejlesztése

1. A súlyosan mozgáskorlátozott emberek egy részének a munkavállalás, oktatás során a digitális eszközök nyújtotta szolgáltatások, pl. számítógép, internet nélkülözhetetlen eszközzé vált, számukra ez az egyetlen eszköz, hogy bekapcsolódhassanak a különböző társadalmi- és ügyintézési folyamatokba. Kérjük, indítsanak programokat a mozgáskorlátozott gyerekek és fiatalok számítógépes kompetenciáinak fejlesztésére és arra, hogy ezek a programok beépüljenek az állami támogatási rendszerbe.

2. Támogassák a számítógép használatához szükséges speciális un. asszisztív eszközökhöz való hozzájutást. Már a diagnosztizálással egyidejűleg legyenek hozzáférhetőek ezek az eszközök (pl. speciális billentyűzet, szemegér négyvégtag sérült gyerekek számára), hogy a közoktatásban egyenlő esélyekkel vehessenek részt az érintett mozgáskorlátozott gyerekek.

3. Kérjük támogatni a fogyatékos hallgatók digitális eszközökhöz való hozzájutását.

4. A MEOSZ fentebb említett projektjében résztvevő, a születésüktől fogva kommunikációs akadályozottsággal élő mozgáskorlátozott személyek csupán 40%-a találkozott augmentatív és alternatív kommunikációs (ún. AAK-s) megsegítéssel. Ez nagyon alacsony szám. A MEOSZ álláspontja szerint rendkívül fontos, hogy a lehető legkorábbi időponttól kezdve kell AAK-s támogatásban részesíteni a beszédükben akadályozott mozgáskorlátozott gyerekeket. Biztosítani kell, hogy minden gyerek megkapja a szükséges komplex kommunikációfejlesztést a köznevelési rendszerben, függetlenül attól, hogy az ország mely településén él.  Kérjük, hogy adott prioritási tengely járuljon hozzá, hogy hozzáférhetővé váljon az AAK-s digitális eszközök alkalmazása a közoktatási intézmények és az érintett családok oldaláról is.

6. A programokat úgy kérjük kialakítani, hogy az integráltan oktatott fogyatékos gyerekek és a speciális oktatásban (pl. gyógypedagógiai, speciális tanterv szerinti) résztvevő gyerekek egyaránt részesülhessenek belőle.

7. Kérjük vizsgálják meg, hogy a fenti célkitűzésekhez kapcsolódóan mely programokban megvalósítható a pedagógusok infokommunikációs akadálymentesítéssel kapcsolatos képzése, felkészítése (pl. a mozgáskorlátozott gyerekek asszisztív vagy AAK-s eszközei kapcsán nagyon fontos, hogy a pedagógusok támogassák az eszközhasználatot).

„2.4.2. Az egész életen át tartó tanulás – különösen a készségek rugalmas fejlesztésére és az átképzésre irányuló lehetőségek – elősegítése mindenki számára”

1.A MEOSZ üdvözli, hogy a fogyatékossággal élő résztvevők létszáma megjelenik az eredménymutatók között, különösen fontos, hogy a súlyosan mozgáskorlátozott emberekre irányulóan is tartalmazzanak programelemeket a megjelenő programok, hasonlóan a közoktatásban megfogalmazottakhoz (képzés, asszisztív és AAK-s eszközök biztosítása) hiszen a MEOSZ kutatásai szerint ezen csoport foglalkoztatási esélyei nagyon alacsonyak.

2. A közszolgáltatások akadálymentesítése keretében javasoljuk kitérni az AAK használó, beszédükben akadályozott mozgáskorlátozott emberek szükségleteire is.

3. Kérjük, hogy a képzési programok, anyagok kidolgozásába a fogyatékos emberek országos érdekvédelmi szervezeteit vonják be.

„2.4.3. A minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítése(...)

1. A MEOSZ együttműködött a kormányzattal az egészségügyi elektronikus szolgálatások kiterjesztése érdekében a Covid járvány idején. Ezért üdvözöljük a digitalizációt szolgáló egészségügyi fejlesztéseket. Ennek folytatásaként javasoljuk a telemedicinát hosszútávon elősegítő informatikai megoldások támogatását, különös tekintettel a mozgássérült emberek számára rendkívül fontos, rendszeresen használt gyógyászati segédeszközök, rehabilitációs ellátások felíratására, igénybevételére.

2. Kérjük, hogy a (EU) 2017/746 rendelet és (EU) 2017/745 rendelet intézkedéseinek megvalósításához kapcsolódóan, olyan nyilvántartás jöjjön létre, mely az érintettek számára is jól használható.

3. A mozgáskorlátozott emberek jellemzően többféle egészségügyi szolgáltatást, vizsgálatot vesznek igénybe párhuzamosan, ezért az egészségügyi rendszerek összehangolása megkönnyíti az életüket, javíthatja, gyorsíthatja az egyes egészségügyi, szociális, rehabilitációs ellátásokhoz való hozzáférést. Kérjük az érintettek bevonását a fejlesztési folyamatokba.

4. A MEOSZ érdekvédelmi tevékenységének egyik fókusza, hogy a mozgáskorlátozott emberek lakóhelyükhöz közel férjenek hozzá a szükséges rehabilitációs ellátásokhoz az egészségügyi ellátásokkal összhangban. A Szövetség ezért bevonását kéri azokba a fejlesztésekbe, mely más fejlesztésekhez kapcsolódva segítik elő e cél teljesülését.

5. Továbbá kérjük az egészségügyi fejlesztési programokban is biztosítsák a digitális akadálymentességet.

6. A szociális ágazat kapacitáshiányokkal küzd, a különböző várólisták, és esetleges kapacitások nem elérhetőek az érintettek számára. E szolgáltatói szegmens digitalizálása is megkönnyítené a mozgáskorlátozott emberek és családjaik életét. Kérjük, hogy dolgozzanak ki programokat, mely a szociális ellátásokhoz való hozzáférést támogatja.

7. Üdvözöljük a távfelügyeleti lehetőségek fejlesztését, hiszen ez a mozgáskorlátozott emberek önállóságát, ellátási lehetőségeiket nagyban megnöveli. Kérjük ezt minél szélesebb körben tesztelni és támogatni.

8. Kérjük, hogy az egészségügyi és szociális adatok digitalizációja során tegyék lehetővé, hogy később fogyatékosságügyi kutatásokra is felhasználhatók legyenek az adatok..

Köszönettel, 

Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége

Véleményezés

Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve tárgyú tervezethez kapcsolódóan

Véleményező szervezet neve:

Infotér Nonprofit Kft.

Székhelye: 1062 Budapest, Aradi utca 8.

cégjegyzékszáma: 01-09-960527

adószáma: 23331859-2-42

képviselő neve: Bencze György

kapcsolattartó neve: Rozgics Melinda

elérhetősége (telefon/email) +36 20 2116717, rozgics.melinda@infoter.eu

A partnerségre bocsátott DIMOP Plusz változattal az alábbi szakmai észrevételeket javasoljuk megvizsgálni:

Látva más operatív programok tervezeteit – és az onnan támogatni kívánt fejlesztéseket, pályázatokat – szükségesnek tarjuk a DIMOP Pluszban egy olyan fejezet összeállítását, amely az egyes OP-k közötti lehatárolásokat pontosan megmutatja.

Nem világos, hogy a GINOP Pluszhoz és az onnan indítani kívánt pályázatokhoz képest, a DIMOP Pluszban milyen vállalati digitalizációs program lesz az, ami elindul (ez majd mire és kiknek ad, mennyi és milyen támogatást?). Hasonló a helyzet a K+F+I programok terén (szintén a GINOP Plusszal) vagy a humán fejlesztéseknél (oktatási, egészségügyi digitális) is az EFOP Plusznál, illetve az RRF-nél.

Érdemesnek tartunk egy hasonló lehatárolást, de lehetséges a szinergiák feltüntetése is a DIMOP Pluszban az RRF melletti egyéb releváns, közvetlen EU-s programokkal kapcsolatban is (lásd Digitális Európa Program, CEF2 Digital).

Az OP-ra nézve pozitív, hogy a GINOP-hoz és a többi 2014-2020-as OP-hoz képest a vállalati és egyéb konstrukcióknál a területi fókusz kiterjedhet Pest megyére és kis mértékben Budapestre is. Félő viszont, hogy a fővárosi vállalkozásoknak, intézményeknek a rendelkezésre álló (10% alatti arányú) források nem lesznek elegendőek, ezért kiegészítő hazai forrásokra lesz szükség.

A DIMOP Plusz 1. prioritásnál örömmel vesszük, hogy az Infotér által is megvalósított Modern Vállalkozások Programja, annak folytatása és kiterjesztése elengedhetetlen a hazai digitális gazdaság továbbfejlesztése érdekében. Az MVP-hez kapcsoltan mindenképpen szükséges hozzá olyan finanszírozási konstrukció, amely vissza nem térítendő támogatás vagy feltételesen vissza térítendő támogatás formájában támogatja a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban (például voucher eszközzel) a vállalkozások – beleértve a leginkább lemaradt mikrocégek – digitalizációs fejlesztéseit. Erre utaló törekvést sajnos nem látni a tervezetben.

Az anyag 37. oldalán szereplő: "IKT szektor részeként akár még a startup-ok életre hívására is fejlesztési hitel nyújtása formájában" meghatározást átgondolásra javasoljuk, mivel a hazai startup-oknál nem áll rendelkezésre olyan (tárgyi és egyéb) eszközállomány, amely biztosítékként szolgálhat. Sokkal jobb pénzügyi eszköz lehet számukra egy garanciaprogram vagy egy célzott tőkeprogram (ahogy most is van az IKT startupoknak dedikált GINOP 8.2.3 konstrukció).

Az 1. prioritásnál (de a többinél) is szembetűnő a finanszírozási források nagyságának megjelölésének hiánya, amely nélkül nehéz megítélni az egyes indikátorok célértékeit. Alapvetően elmondható, hogy a megjelölt mutatók és azok célértékei is átgondolásra szorulnak. A 38. oldalon például a többszázezer Magyarországon működő vállalkozáshoz képest rendkívül kevés a VNT támogatással elérni kívánt cégek 328+72 = 400 darabos száma 2029-ig, de a pénzügyi eszközökkel megcélzott összesen 2500 cég és a nem pénzügyi eszközökkel elérni kívánt 5500 vállalkozás is nagyon alacsony, különösen 2029-ig. Összehasonlításképpen a Modern Vállalkozások Programja utóbbi mutatóiban legalább (de inkább több mint) 13 500 kkv bevonását tudja elérni a 2014-2020-as ciklusban, ettől lejjebb menni mindenképpen nagy visszalépés lenne).

A 3. Magyarország csatlakoztatva prioritásban hiányoljuk azoknak a fontos állami hálózati fejlesztések támogatását a Gigabit (piaci) szélessáv program mellett, amelyek a Nemzeti Digitalizációs Stratégiában szintén szerepelnek, RRF finanszírozás nem lesz hatással jelen állás szerint rájuk. Érdemesnek tartanánk ezek támogatását is a DIMOP Plusz 3. prioritásban lehetővé tenni: NTG (közigazgatási-, egészségügyi- és egyéb állami szervek csatlakoztatása), Diákháló (felsőoktatási-, köznevelési- és szakképzési intézmények csatlakoztatása).

A 4. Digitális állampolgárság (ESZA+) prioritás digitális támogatási területeiből több olyan humán ágazat is kimarad, amelyeknek a hatékony működése, szolgáltatásaik színvonala szempontjából fontos lenne a digitalizáció. Ilyen a szociális-, családügyi- és a kulturális szféra. Javasoljuk ezek feltüntetését is (az EFOP Pluszban nem lehet ezek digitális fejlesztésére mód).

Az 1. prioritáshoz hasonló indikátor probléma azonosítható a 4. prioritásban is: A 77. és 86. oldalon csak a 30 éven aluliakra van jelentősebb számú indikátorvállalás, a 80. oldalon ezzel ellentétben, nem koherensen, rendkívül alacsony az ott feltüntetett képzettekre vonatkozó célértékek, a megadottaknál jóval több hátrányos helyzetű (pl. roma) állampolgárt kell még bevonni az információs társadalomba.

Ezúton is köszönjük, ha megfontolják a fent részletezett észrevételeinket és javaslatainkat.

Köszönettel és tisztelettel:

Bencze György, ügyvezető, Infotér Nonprofit Kft.

Budapest, 2021. május 26.

Tisztelt Irányító Hatóság!

Az Önkormányzatok részére javasolunk támogatást biztosítani egy egységes térinformatikai rendszer kialakítására, ahogyan a felhívásban egyéb területre engedélyezik (Felhívásból idézve: Komplex térinformatikai és környezeti adatbázisok megteremtése korszerű adatfelvételezési és mérési megoldásokkal, valamint egy ezen adatbázisokra ráépülő adatszolgáltatási rendszer, amely képes az éghajlatváltozás mérésének, az ahhoz való alkalmazkodásnak és a katasztrófavédelmi reziliencia előmozdításának támogatására. Beleértendő a hardver és szoftver instrastruktúra kialakítása az adatfelvételezéshez és adatszolgáltatási rendszer kialakításához egyaránt.)

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata/Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály