A Dél-dunántúli Operatív Program hosszú távú átfogó célja a Dél-dunántúli régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez. A felzárkózási folyamat eredményeképpen hosszú távon el kell érni, hogy a Dél-dunántúli régió és az ország fejlett régiói közötti fejlettségi szakadék szűküljön. A 2007-2013 közötti programozási időszakban reális célként a fejlettségi differenciák növekedésének megállítása fogalmazható meg. Ennek megfelelően jelen program stratégiai célkitűzése a Dél-dunántúli régió leszakadásának megállítása, azaz a régió az országos növekedési pályán tartása, annak érdekében, hogy a későbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat.

Specifikus célok és a hozzájuk kapcsolódó indikátorok:

A természeti- és épített-környezet megóvása a régióban:

  • A környezeti állapottal és a városfejlesztési akciókkal való elégedettség az érintett lakosság körében (%)

Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság:

  • A foglalkoztatottsági ráta (15-64 éves korosztály) a régióban (%)

A régión belüli társadalmi különbségek növekedésének megállítása:

  • Az alapfokú humán közszolgáltatások színvonalával való elégedettség a hátrányos helyzetű térségekben élők körében (%)

Az operatív program prioritásai:

1. A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése

Területi preferenciák:

A régió gazdaságfejlesztésének elsődleges célterülete a régió I. térkategóriáját adó fejlesztési pólus és a II. térkategóriát adó regionális növekedési zónák. Ezeken a területeken koncentrálódnak a vállalkozások, illetve a szakképzett munkaerő, itt alakultak ki a feltételek a széleskörű üzleti szolgáltatások megjelenéséhez és az egyetemek és kutatóhelyek is ezekhez a területekhez köthetők. Elsősorban az ipari parki, inkubátorház fejlesztési beavatkozás esetén, illetve a kísérleti akciók támogatásánál preferált a fenti két térkategóriába tartozó térségek fejlesztése.

A régió egyetemi központjai esetében fontos az intézmények innovációs kapacitásának bővítése a térségi kisugárzó hatásainak erősítése érdekében. Bővíteni kell elsősorban a Kaposvári Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem gazdasági kapcsolatait az itt koncentrálódó szellemi kapacitásokra építve.A 10.000 fő feletti középvárosok esetében cél a helyi gazdasági adottságokra épülő üzleti és gazdasági szolgáltató funkciók erősítése.

Fontos továbbá a kistérségi központ funkciót betöltő települések gazdasági funkcióinak megerősítése, különösen az elmaradott, városhiányos térségekben, valamint a „fiatal” városok esetében. A barnamezős területek megújulását elsősorban városokban, illetve a Mecsek és Völgység szén- és uránbányászati múlttal rendelkező településein kell támogatni, illetve azokon a volt katonai területeken, ahol a tulajdonviszonyok rendezettek és az adottságai lehetővé teszik új funkciók kialakulását.

Gazdaságfejlesztés keretében támogatható:

  • Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése: ipari parkok, iparterületek, barnamezős telephelyek és inkubátorházak támogatása
  • Ipartelepítés
  • Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése
  • Vállalati Tanácsadás
  • Telephelyfejlesztés
  • Regionális jelentőségű klaszterek és a vállalkozások közötti együttműködések erősítése közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése

Várható hatások:

A prioritás várható hatása, hogy a beavatkozások hozzájárulnak a régió kis- és középvállalkozásainak eredményességének növekedéséhez, a technológiailag fejlett feldolgozóipar erősítéséhez, az innováció orientált ágazatok megerősödésével kialakul egy ideálisabb ágazati szerkezet, amely lehetőséget ad a foglalkoztatottsági szint növekedésére.A növekedésre képes helyi kis- és középvállalkozások új munkahelyeket hoznak létre. A foglalkoztatás növekedéséhez a külső tőke vonzása is hozzájárul.A fejlesztések eredményeképpen javul a Dél-dunántúli régió városainak versenyképessége, bővül a foglalkoztatás és a városok által nyújtott köz- és üzleti szolgáltatások köre. A prioritás keretein belül tervezett intézkedések valós hatása akkor multiplikálható, ha a beavatkozások összhangban vannak az ágazati programok beavatkozásaival és a programok között megfigyelhetők a szinergikus hatások.

2. A turisztikai potenciál erősítése a régióban

Területi preferenciák:

A prioritás keretében a fejlesztés a régió hat turisztika magterületére koncentrál, ahol a húzó termékek fejlesztésére, a magtermékek köré felépítendő komplex turisztikai termékek támogatására, valamint e területeken a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére van lehetőség. Az első négy területen a már meglévő erősségek jobb kihasználása, a további három térségben a meglévő adottságok kiaknázása a cél.

Turizmusfejlesztés keretében támogatható:

  • Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása
  • Termál- és gyógyfürdők és tematikus vonzerők fejlesztése
  • Helyi jelentőségű egészségturisztikai fejlesztések ösztönzése
  • Szálláshelyek fejlesztése
  • Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatására

Várható hatások:

A prioritás megvalósításával várható, hogy megáll a Dél-dunántúli régió piacvesztése mind a belföldi, mind a külföldi turistákat illetően a többi régióval szemben. A támogatott térségekben növekszik a látogatók száma, valamint az átlagos tartózkodási idő.

3. Humán közszolgáltatások fejlesztése

Területi preferenciák:

A komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált humán infrastruktúra-fejlesztés (támaszkodva a többcélú kistérségi társulásokra) a régió településszerkezetében központi szerepet betöltő mikro- és kistérségi központ funkciókat ellátó településekre és elsősorban a hátrányos térségekre összpontosul (Dráva-mente, Ormánság, Belső-Somogy, Zselic, Hegyhát, Külső-Somogy). A szociálisan hátrányos helyzetűek foglalkozását célzó műveletek tekintetében előnyt élveznek a hátrányos helyzetű térségek.

Humáninfrastruktúra fejlesztés keretében támogatható:

  • Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés)
  • Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése
  • Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése az LHH 33 kistérségekben
  • Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése
  • Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése a komplex programmal kezelendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben
  • E-közigazgatási rendszerek fejlesztése
  • Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Járóbeteg szakellátó központok fejlesztése

Várható hatások:

A prioritásban foglalt célok elérésével kiépül a térségileg koordinált, optimálisan működő, minőségi, és a legelmaradottabb térségekből is mindenki által elérhető egészségügyi, szociális és oktatási alapellátás. Erősödik a helyi közösségek összetartó ereje és a társadalmi kohézió, valamint a leginkább szegregált rétegek társadalmi bevonása. A megfelelő szolgáltatási infrastruktúra kiépítésével csökken a leszakadó térségek és társadalmi csoportok hátránya. Közép és hosszú távon kimutathatóan csökkennek a hozzáférésbeli különbségek (ide értve a közszolgáltatások akadálymentesítését), fokozódik a szociális biztonság és emelkedik a régió felnőtt népességének gazdasági aktivitása, foglalkoztatottsági szintje. Javul a népesség egészségügyi állapota, nő a sikeresen rehabilitált személyek száma, akik az egészséges munkavállalók mellett megjelenhetnek az elsődleges munkaerőpiacon. A munkaképes lakosság számának növekedésével javul a régió versenyképessége. 

4. Integrált városfejlesztési akciók támogatása

Területi preferenciák:

Közösségi funkciójú város rehabilitációs akciók támogatása a leromlott, vagy leromlással fenyegetett városrészek, a társadalmi kirekesztés problémájával veszélyeztetett, vagy azzal küzdő városi területeken valósul meg, előnyben részesítve azon a fejlesztéseket, amelyek elkészült városfejlesztési tervek alapján történnek és a problémák integrált megközelítési módját tükrözik.

Városfejlesztés keretében támogatható: 

  • Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása
  • Hátrányos helyzetű térségek kisvárosainak fejlesztése
  • A Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 programhoz kapcsolódó regionális fejlesztések megvalósítása
  • Leromlott városi területek közösségi célú integrált rehabilitációja
  • Integrált városfejlesztési akciók támogatása az LHH-33 kistérségekben
  • Leromlott városi területek közösségi célú integrált rehabilitációja az LHH-33 kistérségekben

Várható hatások:

A prioritásban foglalt célok elérésével javul a települések külső megjelenése, arculata. A város- és településközpontok állapota közelebb kerül a mai kor életminőségi követelményeihez. A telepszerű lakókörnyezetek szegregációja csökken, és ezzel együtt javul a területen élők szociális helyzete is. Mindez javítja ezen városi területek gazdasági és társadalmi fejlődését, és a jobb közbiztonság kialakulásának irányába hat.

5. Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés

Területi preferenciák:

A hiányzó közúti hálózati elemek fejlesztését különösen a hátrányos helyzetű kistérségekben kell támogatni. Preferenciát élvez továbbá a kistérségi vonzáscentrum funkciót betöltő települések, valamint a fő közlekedési útvonalak elérhetőségének javítása.A mellékút hálózaton a felújítás-korszerűsítést a burkolat és a pályaszerkezet állapotának valamint az út szerepkörének és forgalomnagyságának figyelembe vételével kell rangsorolni. Az országhatárt metsző közúthálózati fejlesztést a DDOP nem támogat. A regionális közösségi közlekedési rendszer kialakításának első ütemeként – a tarifaközösség regionális szintű létrehozása mellett – Pécsett és Kaposváron, Szekszárdon és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet mentén kell támogatni az integrált agglomerációs közlekedési szövetségek megalakulását. A különböző szolgáltatási módok összehangolását forgalomszervezési eszközökkel az egész régióban támogatni kell. A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának fejlesztését a munkahelyeket koncentráló városok 10 km-es körzetében kell támogatni. Az intelligens közlekedési rendszerek bevezetését elsősorban a nagyvárosokban indokolt fejleszteni, mivel a megnövekedett forgalom hatékony levezetésének növelése ezeken a területeken sürgető leginkább.

A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése keretében a szennyvízkezelés fejlesztése esetén előnyben kell részesíteni a sajátosan aprófalvas és tagolt domborzatú területeken (Ormánság, Zselic, Hegyhát, Völgység, tabi kistérség, Belső-Somogy, Baranya megye DK-i része) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén megvalósuló beruházásokat. A szennyvízkezelés tekintetében a DDOP keretében a Dél-dunántúli régió területén fekvő azon 2000 lakos egyenérték alatti települések támogathatóak, amelyek nem szerepelnek a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló 30/2006 (II.8.) Korm. rendelettel módosított 25/2002 (II.27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott agglomerációs településlistákon.  Környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztés keretén belül valósítandóak meg a Víz Keret Irányelv által nem kiemelten kezelt, a regionális jelentőségű sík-, és dombvidéki vízminőségvédelmi intézkedések.  Környezetbiztonsághoz kapcsolódó feladat a Balaton déli partján és a Duna mentén az omlásveszélyes partfalak omlásának megelőzése, állapotuk stabilizálása.

Közlekedés- és környezetfejlesztés keretében támogatható:

  • A közösségi közlekedés színvonalának javítását célzó infrastrukturális beruházások támogatása
  • Hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése támogatására
  • Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése
  • Közösségi közlekedésfejlesztés projektgenerálás 
  • A közlekedés biztonságát javító fejlesztések az országos közúthálózat települések belterületét érintő átkelési szakaszain
  • Kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése az LHH-33 kistérségekben
  • A felszíni vizek védelmét szolgáló fejlesztések regionális jelentőségű vízvédelmi területeken
  • Települési bel- és külterületi vízrendezés az LHH-33 kistérségekben
  •  „Balatoni és dunai omlásveszélyes partfalak stabilizálása”
  • A kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése
  • A felszíni vizek védelmét szolgáló fejlesztések
  • Települési bel- és külterületi vízrendezés

Várható hatások:

A közlekedési fejlesztések eredményeképpen erősödik a régió belső kohéziója a régiós elérhetőségi idők csökkenésének és az ennek következtében intenzívebbé váló térségi gazdasági-társadalmi kapcsolatoknak köszönhetően. A régió növekvő közlekedési igényeit fenntartható módon, a környezetvédelmi megfontolásokat szem előtt tartva lehet levezetni. Az elérhetőség javításával növekszik az érintett települések és térségek versenyképessége azáltal, hogy kedvezőbb infrastrukturális feltételek állnak a vállalkozások rendelkezésére. A közösségi közlekedési rendszer fejlesztésével az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva mindenki számára elérhetővé válnak a térségi központok szolgáltatásai, valamint lehetőség nyílik a lakóhelytől távolabb eső területeken is a munkavállalásra. A prioritásban foglalt fejlesztések megvalósulásával várhatóan javulni fog a régió lakosságának életminősége, csökkenni fog a lakosság élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető környezeti károk (partfalomlások, ár- és belvizek, települési hulladékok okozta környezeti károk) bekövetkezésének valószínűsége, csökkenni fog az antropogén környezetterhelés mértéke, továbbá biztosítható lesz a régió természeti, táji értékeinek hosszú távú megőrzése és fenntartható használata.A környezetvédelmi infrastrukturális háttér javítása hozzájárul a régió tőkevonzó képességének, gazdasági versenyképességének növeléséhez is.