A dél-alföldi régió fejlesztési stratégiája az Európai Unió közösségi céljaival és a nemzeti fejlesztési célokkal összhangban került megfogalmazásra. A Dél-alföldi Operatív Program jövőképe, hogy a régió váljon a „tudás és egészség régiójává” az Európai Unió átlagához ütemesen felzárkózó Magyarországon. Ehhez kapcsolódóan az átfogó cél a fenntartható növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bővítése, valamint a területi különbségek kiegyenlítése.

Specifikus célok és a hozzájuk kapcsolódó indikátorok:

A regionális gazdaság erősítése és versenyképességének növelése, az innováción alapuló gazdasági szerkezetváltás elősegítése:

• A vállalati szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték (BHÉ) növekedése a program hatására (millió Ft)
• Foglalkoztatottsági ráta (15-64 éves korosztály) a régióban (%)
• Támogatás által indukált beruházások nagysága (millió Ft)
• A vendégéjszakák számának növekedése a kereskedelmi helyeken (1000-főre vetítve, db)

A lakosság életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítása a régió kohéziójának erősítése érdekében:

• Kistérségi központot közúton és tömegközlekedéssel 15/20/30 percen belül elérő lakosság számának növekedése (fő)
• Fejlesztett nevelési-oktatási intézményekben tanuló diákok száma (fő)
• Minőségi járóbeteg szakellátásban ellátottak számának növekedése (a fejlesztéssel érintett szakrendelések esetén (fő)

Az operatív program prioritásai:  

1. Regionális Gazdaságfejlesztés 

Területi preferenciák:

A megfelelően fókuszált, helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztési stratégia a régió fejlesztési pólusát és regionális alközpontjait, a karakterisztikus potenciállal rendelkező területeket és a továbbfejleszthető kutató potenciállal rendelkező településeket tekinti elsődleges célterületeinek.

Gazdaságfejlesztés keretében támogatható: 

  • Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése
  • Ipartelepítés   
  • Vállalati Tanácsadás 
  • Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése 
  • Telephelyfejlesztés 
  • Klaszter menedzsment szervezetek létrehozása, megerősítése
  • Regionális jelentőségű technológiai inkubátorok 
  • Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése  

Várható hatások: 

A jelenleg országos viszonylatban is alacsony régiós bruttó kibocsátás középtávon bővülni fog, ebben a K+F ráfordítás aránya jelentősen nő, összhangban a lisszaboni stratégiával. Hosszabb távon ez mind a foglalkoztatási arány, mind pedig a jövedelmi viszonyok javulását eredményezi.Az innováció-orientált mikro- kis- és középvállalkozások működési hatékonysága, valamint nemzetközi versenyképessége javul a klaszter együttműködések fejlesztésének köszönhetően, elsősorban az előzőekben említett gazdasági kulcsterületeken. Mindezeken túl az általános üzleti környezetben, vagyis az infrastruktúra és szolgáltatási feltételekben is javulás következik be.A bruttó hozzáadott érték, valamint a régión belül a gazdasági szereplők kooperációs készség szintje emelkedik.

2. Turisztikai célú fejlesztések

Területi preferenciák:

Az egészség- és gyógyturisztikai létesítmények fejlesztésénél kiemelten támogatjuk az országos és nemzetközi vonzáskörrel rendelkező, valamint a regionális és körzeti jelentőségű termál- és gyógyfürdőket, ahol az éves látogatottság 100.000 fő feletti. 

Turizmusfejlesztés keretében támogatható: 

  •  „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése
  • Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés  
  • Kereskedelmi szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése
  • Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása
  • Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó kereskedelmi szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése

Várható hatások: 

A régió turisztikai célpontjainak infrastrukturális és szolgáltatói hátterének minőségi és mennyiségi fejlesztése révén a régióba látogató bel- és külföldi turisták tartózkodási idejének meghosszabbodása indirekt és direkt módon élénkíti a régió gazdasági növekedését, valamint a turisztikai szektorban új munkahelyeket hoz létre.

3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztés

Területi preferenciák:

A periférikus települések versenyképességének javításában meghatározó szerepe van a közlekedési infrastruktúrának, ezért az útfejlesztéseket főként ezeken a területeken kell támogatni. Előnyt élveznek továbbá a kistérségi központok elérhetőségének javítására, a fő közlekedési útvonalak elérésére és a logisztikai központokhoz vezető útfejlesztésekre fókuszáló fejlesztések. A régióban különösen fontos a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek (Bácsalmási, Jánoshalmi, Mezőkovácsházi, Sarkadi, Szeghalomi, Kisteleki, Mórahalmi) fejlesztése, további leszakadásuk megállítása. Kerékpárútak esetében a hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának fejlesztését a településeken belül és azok környékén kell támogatni, míg a turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó kerékpárutak építését és fejlesztését elsősorban a folyók mentén (Duna és a Tisza vízgyűjtője).  

Közlekedésfejlesztés keretében támogatható:

  • Önkormányzati tulajdonú belterületi közutak fejlesztése támogatására
  • Önkormányzati tulajdonú belterületi közutak fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben
  • Közösségi Közlekedés fejlesztése
  • Közösségi közlekedés fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben
  • Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése
  • Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben
  • Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi, valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése
  • Önkormányzati tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése

Várható hatások: 

A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével az elérési idő csökken, a települések és kistérségek társadalmi-gazdasági kapcsolatai intenzívebbé válnak, ezáltal erősödik a régió kohéziója. A kistérségek közlekedési és infrastrukturális adottságai javulnak, az új útszakaszok megépülésével csökken a járművek által megtett távolság, csökken a forgalomterhelésből származó zajterhelés és környezetszennyezés.Hosszútávú multiplikátor hatásként jelentkezik, hogy a munkaerőpiaci valamint jövedelmi szempontból hátrányosabb területeken jelentősen megnő a munkavállalók mobilitása ( a fejlettebb gazdasági térségek felé), így a régió foglalkoztatási mutatói is javulnak. További közvetett hatásként középtávon a beruházások munkaerő-keresletet gerjesztenek, ami szintén a foglalkoztatás növekedését eredményezi a tervidőszak végére.

4. Humán-infrastruktúra fejlesztése

Területi preferenciák:

A társadalmi kohéziót támogató fejlesztések a régió egész területén valósulnak meg, de előnyt élveznek a hátrányos helyzetű kistérségek: Kisteleki, Mórahalmi, Szeghalomi, Sarkadi, Mezőkovácsházi, Bácsalmási, Jánoshalmai. 

Humán-infrastruktúra fejlesztés keretében támogatható:  

  • Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése - Kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése
  • Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben
  • Szociális alapszolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése
  • Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése a komplex programmal kezelendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben
  • Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsődék önálló fejlesztése
  • Közösségi terek fejlesztése a komplex programmal kezelendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben
  • Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése
  • Oktatásfejlesztés a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben
  • Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés)
  • A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése

Várható hatások:

A prioritás megvalósításaként várható, hogy a jövőben a közszolgáltatások elérhetőbbé válnak a lakosság számára. A fejlesztések hatására a szolgáltatások hatékonyabbak, színvonalasabbak lesznek. A munkahelyek száma növekszik, javulnak a lakónépességet érintő negatív demográfiai tendenciák. Az infrastrukturális fejlesztések segítik a területek megközelíthetőségét, a helyi lakosság életminőségének javítását, a szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférést és élhetőbb környezet kialakítását.

5. Településfejlesztési akciók

Területi preferenciák:

A városrehabilitációs akciók a régió városi jogállású településeit érintik. Az integrált fejlesztések a kijelölt, jól körülhatárolt, egybefüggő akcióterületen valósulnak meg, melyre vonatkozóan integrált településfejlesztési stratégia határozza meg az intézkedéseket. 

Településfejlesztési akciók keretében támogatható: 

  • Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése
  • Integrált városfejlesztés a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben
  • Integrált, szociális jellegű városrehabilitáció
  • A városi örökség megőrzése és korszerűsítése
  • Regionális jelentőségű vízvédelmi intézkedések
  • Települési hulladéklerakók rekultivációja
  • Belterületi csapadék- és belvíz elvezetés támogatása
  • 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízkezelésének fejlesztése

Várható hatások: 

Nő a települések gazdasági, turisztikai vonzereje, szélesednek a települések által ellátott funkciók. Javul és megszépül a települési környezet, mely hozzájárul a magánvállalkozások betelepüléséhez. Erősödik az érintett települések térségszervező szerepe és javul a lakosság számára nyújtott szolgáltatások elérhetősége. Nő a területek gazdasági szerepvállalása, mely által csökken a munkanélküliség, megindul a korábban szegregált lakosság felzárkóztatása és beilleszkedése. Megvalósul a helyi értékeken alapuló munkahelyek megőrzése és bővítése. Nő a helyi közösség összetartása és lakóhelyhez kapcsolódó kötődése.