Használhatóság

Kiemelt, elsődleges alapelv, akár a többi alapelv sérülése árán is
irányadó. A használhatóság tartalma: az értékelésnek a szakpolitikák
javítását kell szolgálniuk. Valamennyi értékelés ezért elengedhetetlen
része a változtatási javaslatokat tartalmazó fejezet. Ugyanakkor a
javaslatoknak olyanoknak kell lenniük, hogy azok megvalósíthatóak is
legyenek, illetve a megvalósítás tárgyi, személyi, intézményi
feltételeire is ki kell térniük. Fontos továbbá, hogy az eredmények
logikusak, igazolhatóak legyenek az adatok elemzésével és
értelmezésével.


Tárgyilagosság

Az értékeléseknek megbízható és ellenőrizhető adatokra kell
támaszkodnia. Az értékelés során felhasznált valamennyi adatnak,
információnak visszakereshetőnek, dokumentáltnak kell lennie. Az
értékelés során az értékelési szempontoknak, amelyek mentén a
politikákat értékeli, logikusnak, indokoltnak, nyilvánosnak kell
lenniük, hogy az értékelési szempontok is megvitathatóvá válhassanak.
Az értékelőnek figyelembe kell vennie az értékelési módszerek korlátait
is. Az értékelés következtetéseinek az értékelésben megjelenített és
feldolgozott információkra kell támaszkodniuk, törekedniük kell a
tárgyilagosságra, az igazságosságra és az egyéni megfontolásoktól való
mentességre.

Teljeskörűség

Az értékeléseknek a lehetőségekhez képest valamennyi releváns
információt fel kell használnia. Fontos az érintettek meghatározása,
mert érdekeiket tisztázni kell, és az értékelés során ezeket figyelembe
kell venni. Fontos továbbá az értékelés pontossága, valamint hogy az
értékelés teljesítése időszerű módon menjen végbe, hogy segítsen a
döntésekben, a folyamatok tökéletesítésében. Az információk forrásának
ismeretében azok alkalmassága, megbízhatósága, értékes vagy értéktelen
volta megbecsülhető. Információt kiszűrni, figyelmen kívül hagyni csak
abban az esetben kívánatos, ha az információ nem ellenőrizhető vagy a
forrása nem dokumentálható, illetve ha az információ hasznosíthatósága
nincs megfelelő arányban a megszerzés költségeivel.

Függetlenség

Az értékelés megfelelő működése megköveteli az értékelési tevékenység
függetlenségét (érdekellentéttől mentesség, pártatlanság,
elfogulatlanság). A függetlenség az értékelés tartalmától függően a
tervezőtől (a program alkotójától), vagy a végrehajtótól való utasítási
függetlenséget jelenti (tehát beosztott nem értékelheti felettesét),
ugyanakkor a függetlenségnek nem feltétele, hogy az értékelő
tevékenység szervezetileg is elkülönüljön, mert az értékelés végső
célja, hogy hozzájárulásával javítsa a szakpolitikákat. Az értékelők
függetlenségéből adódik az értékelők megbízhatósága, hitelessége,
kompetenciája, melyek azért fontosak, hogy az értékelési megállapítások
minél inkább elérjék céljukat.

Partnerség

Az értékelőknek együtt kell működnie az érintettekkel. Ezért kell
meghatározni az értékelési célokat, és tudatni az érintettekkel, mert
így az interakcióból átértékelődhetnek, új prioritást nyerhetnek az
értékelők feladatai. Az értékelési tevékenység megkezdésekor meg kell
adni a kulcsszereplők körét és partnerségi tervet kell készíteni a
bevonás ütemezésére. Mind az értékelés folyamatában, mind a javaslatok
megfogalmazásában törekedni kell a nyitottságra, hogy az érintettek ne
váljanak az értékelési tevékenység ellenérdekeltjeivé, ne érezzék úgy,
hogy nincs befolyásuk a folyamatokra.

Nyilvánosság

Az értékelési tevékenységnek javítania kell az állami működés
átláthatóságát, ezért az értékelés eredményének nyilvánosnak kell
lennie. Az állami pénzekből készített dokumentumok nyilvánossága
összhangban áll a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségére
vonatkozó kormányzati szándékkal, külső minőségi kontrollt jelent,
valamint segíti az értékelők függetlenségét is.

Kivitelezhetőség

A kivitelezhetőség azt jelenti, hogy az értékelést valós, meggondolt,
diplomatikus és költség-hatékony módszerekkel tervezik és irányítják.
Az elvárható hasznokból határozzák meg az ezeknek megfelelő
eljárásokat, vagyis az értékelési hatékonyság a költségek és a hasznok
arányában meghatározott.