Az új programozási időszakra vonatkozó rendeletek csak a pénzügyi keretek elfogadása után kerülhetnek meghatározásra. Ezt követően kerül sor a közösségi szintű stratégiai irányok meghatározására, amihez illeszkedniük kell a nemzeti fejlesztési terveknek, valamint a kapcsolódó operatív programoknak.

A Bizottság elképzelései – a nettó befizetők renacionalizálási kísérletei ellenére – arra tettek javaslatot, hogy a kohéziós politika, a gazdasági és társadalmi kohézió, a korábbinál hangsúlyosabb, az Unió minden régióját érintő, sokkal inkább látható politikává váljon. Az elképzelés szerint a fejlettebb és a fejletlenebb régiók tekintetében a támogatási összegeken túl a felhasználási célok kapcsán is differenciálnának, miszerint a gazdagabb területeken a versenyképességet segítő, míg az elmaradottabb térségekben főként az infrastruktúra-fejlesztésre koncentrálnának.

A Bizottság elsődleges szempontja az egyszerűsítés, a stratégiai megközelítés erősítése volt. Ennek érdekében a programozási folyamatba beiktatásra kerül a Tanács által a Bizottság javaslatára és az Európai Parlament véleményének kikérése után elfogadandó általános stratégiai dokumentum (Közösségi Stratégiai Irányelvek), amely meghatározza a Közösség prioritásait a kohéziós politikát illetően, és amely rendelkezéseit a tagállamoknak nemzeti fejlesztési terveik (Nemzeti Stratégiai Referenciakereteik) elkészítésekor figyelembe kell venniük.

Mindazonáltal az általános rendelet-tervezet legnagyobb „újítása”, hogy a Kohéziós Alap (KA) programozási struktúrába történő beemelése mellett az ún. mono-fund rendszer bevezetését irányozza elő. Ez azt jelenti, hogy némi „átjárhatóságtól” eltekintve egy OP-t csak egy alap finanszírozhat. A jelenleg projekt alapon működő Kohéziós Alap programközpontúvá tételével pedig együtt jár, hogy a Bizottság megpróbálja kiterjeszteni a KA-ból megvalósuló programokra is az N+2 szabályt.

További változást jelent, hogy a Bizottság az ESZA kivételével a továbbiakban a nem elszámolható költségek listájára sorolja a vissza nem térítendő ÁFÁ-t, mondván a közösségi forrásoknak nem célja a nemzeti költségvetések finanszírozása. Mindez azonban – amennyiben a javasolt szabályozás életbe lép – jelentős nehézségeket okoz majd a forráshiánnyal rendelkező kedvezményezetteknek, tekintve, hogy ezáltal az ÁFA értékével csökken a társfinanszírozott összeg nagysága. A magyar érdekek természetesen a felhasználást kedvezőtlenül érintő szabályok eltörlésére irányulnak.
 

  • Közösségi Stratégiai Irányelvek

    Mint az már a Harmadik Kohéziós Jelentésben és a Bizottság 2004. júliusában kiadott rendelet-tervezeteiben is megjelent, a Bizottság határozott elképzelése a 2007-2013-as programozási periódusra vonatkozóan a stratégiai megközelítés erősítése.

    Részletek
  • Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

    Az általános rendelet 25-26. cikkében lefektetett rendelkezések szerint a jelenlegi Nemzeti Fejlesztési Terv és Közösségi Támogatási Keret helyét az egyszerűsített programozási dokumentumok, a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) váltja fel. Mindazonáltal a jelenlegi szabályozástól eltérően az NSRK nem lesz a KTK-hoz hasonló menedzsment eszköz és a támogatás mértékétől függetlenül minden tagállamnak kell ilyet készítenie. Célja, hogy biztosítsa, hogy az alapok a CSG-vel valamint a nemzeti reform programokkal összhangban kerülnek felhasználásra. Az NSRK-nak tartalmaznia kell tehát egy rövid stratégiai leírást és a programozást előkészítő referenciákat. Szintén ez a dokumentum tartalmazza a kohéziós politika végrehajtásának koordinációjára vonatkozó rendelkezéseket.

    Részletek
  • Elszámolhatósági időszak, nagy projektek

    Bár eredetileg a Bizottsági javaslat szerint kizárólag a 2007. január 1-je után keletkezett költségek lettek volna elszámolhatóak, a tárgyalások során megállapodottak értelmében a programok indítása – elszámolhatóság – már az Operatív Programok benyújtását követően megkezdődhet.

    Részletek