A Miniszterelnökség közleménye felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó keretmegállapodásos eljárásba való bevonásáról

 

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 27. § (3) bekezdése szerint a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni.

A Kbt. hivatkozott rendelkezése kapcsán időről időre felmerül a kérdés, hogy a keretmegállapodás második részét közbeszerzésnek kell-e tekinteni, amivel kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom a Tisztelt Ajánlatkérőket.

A hatályos közbeszerzési törvény nem kívánt a korábbi szabályozáshoz képest átfogó változtatásokat eszközölni a keretmegállapodások rendszerében, a szabályozás mindössze a 2014-es közbeszerzési irányelvek által előírt módosításokat vette át azzal, hogy a hatályos Kbt. a keretmegállapodást sajátos beszerzési módszernek tekinti.

A Kbt. alkalmazási körére és a személyi, valamint tárgyi hatályára vonatkozó rendelkezései – melyek szintén uniós irányelvi alapokon nyugszanak – egyértelműek a tekintetben, hogy a törvény a közbeszerzési eljárásokat, valamint a koncessziós beszerzési eljárásokat szabályozza (Kbt. 1. § (1) bekezdés, Kbt. 4. § (1) bekezdés). A közbeszerzési eljárások körébe beletartozik minden önállóan alkalmazható eljárástípus (Kbt. 49. § (1) bekezdés) és sajátos beszerzési módszer (Kbt. 49. § (4) bekezdés) is. A keretmegállapodás tehát – beleértve annak második részét is, különösen azt az esetet, amikor a keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására a verseny újranyitásával kerül sor - a Kbt. 49. §-a értelmében ugyan nem önálló közbeszerzési eljárás típus, de a törvényben sajátos beszerzési módszerként nevesített közbeszerzési eljárás fajta.

Keretmegállapodás esetén az eljárás két része együtt alkotja a konkrét közbeszerzési eljárást. A keretmegállapodás önmagában még nem valósít meg beszerzést, ahhoz szükséges a második részben egy konkrét szerződés létrejötte is. A Kbt. 37. § (4) bekezdése alapján a keretmegállapodás, mint közbeszerzési eljárás lezárulta is második rész végéhez kötődik.

A közpénzek felelős és hatékony felhasználásához elengedhetetlen, hogy a közbeszerzési eljárások során megfelelő szakértelemmel rendelkező, és munkájukért felelősséget vállaló szakemberek járjanak el, ennek érdekében 2015. november 1. óta – eljárástípusok szerinti különbségtétel nélkül -- kötelező felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása a közbeszerzési eljárásba

  • értékhatártól függetlenül, ha az részben vagy egészben európai uniós forrásból valósul meg;
  • árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt meghaladó eljárásba, függetlenül attól, hogy az hazai vagy uniós forrásból valósul meg;
  • építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot meghaladó értékű közbeszerzési eljárásba, függetlenül attól, hogy az hazai vagy uniós forrásból valósul meg.

Fentiek alapján - a szabályozás logikája és a jogalkotói szándék szerint - a keretmegállapodás, mint sajátos beszerzési módszer közbeszerzési eljárásnak minősül, amelynek lefolytatása során a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó igénybevétele – amennyiben a Kbt. 27. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállnak – nem csak lehetőség, hanem kötelezettség az ajánlatkérő részére a keretmegállapodás mindkét részében.

Közbeszerzéseik során kérem a Tisztelt Ajánlatkérőket a fentiek betartására.